Nem messze van ide kis Margitta,
Hortobágynak vize körülfolyja.
Közepibe van egy rongyos csárda,
Abban iszik egy betyár bujába.

Amonnan jön három lovas zsandár,
Egyenest a csárda elibe áll.
„Jó estét, jó estét szép csaplárné,
Hát ez a szép pej ló itten kié?”
„Bennt borozik ennek a gazdája,
Mos’ jött ide, nincs egy félórája.”

„Küldje ki a pej lónak gazdáját,
Megkérdezem, megadja-e magát.”
„Ki sem megyek, meg sem adom magam’,
Kinek tetszik, hajtsa el a lovam.”

Lovam, lovam nem annyira bánom,
Csak a nyeregszerszámom sajnálom.
Nyereg alatt a bugyellárisom,
Abba’ hever százezer forintom.